12. Csillagisme

A Világegyetem gazdagsága az éjszakai égbolton nyilvánul meg a legjobban a szabad szemmel szemlélődő ember előtt. A látvány lenyűgöző, olyannyira, hogy az emberiség fejlődésére döntő hatást gyakorolt. A csillagok látványa tette az embert emberré. Ez a megállapítás az enyém, más embert ezért ne érjen bántódás, ha a másként gondolkodók netalán megtámadnák alaptételemet.

A magyar csillagvilág a legnagyobb, leggazdagabb, mivel a legrégebbi. Szinte az összes többi csillagismeret a magyar csillagisméből ered.

Ellenségeink ott pusztítják az emberiség legnagyobb értékét, ahol tudják. Személyes tapasztalatom, hogy a rendszerváltás körüli időkben, egy könyvesboltban vagy ötven példányban kiraktak a polcra egy kis füzetkét, amelyben magyar csillagismeret és csillaghagyományok voltak tárgyalva. Nem is hallottam ilyesmiről, ezért meglepődve nézegettem a szép térképeket az égboltról. Visszaraktam a polcra a kis füzetet, azt gondolva, hogy ilyen nincs. De nem hagyott nyugton a felfedezés, hogy nekünk, magyaroknak, ilyen elképesztően gazdag csillagvilágunk van, ezért pár nap múlva visszamentem a könyvesboltba, azzal a szándékkal, hogy veszek egy példányt. Még annyit a történethez, hogy a füzeteket 1956/1957 körül nyomtatták, 1990-ig valahol raktáron lehettek. A boltos azt mondta, hogy ilyen füzet ott nem volt. Ez bőszített fel. Ha azt mondja, hogy utasításra kellett elszállítani, azt elfogadom. De azt, hogy nem volt a könyvesboltban ez a füzet, amikor pár nappal előtte magam láttam, nem hittem el, ez igen elfogadhatatlan dolog volt. Kellemetlen megjegyzések után, amiben a boltos nem úriemberként szerepelt, elhagytam a boltot, de elhatároztam, hogy utánanézek az ügynek. A füzetet azóta sem találtam meg, de helyette rátaláltam néhány nagyszerű munkára. Ipolyi Arnold, Kandra Kabos, Schalk Gyula, Kálmány Lajos, Lugossy József munkáira, amiből megtudhattam, hogy olyan elképesztően régi és gazdag kincs van a magyarság, az ősnép birtokában, ami az egész emberiség számára is útmutató és sorsdöntő lesz majd, a megfelelő időben. A régiek művei alapján kezdtem kutatni, majd továbbfejleszteni a megismert anyagot.

Az Égbolt szóban a Bolt az Ég neve, ami ragyog. A Bol és Bul Tűz értelmű, a Bolt neve innen ered. Az egyszerű boltok is Fényes helyek, ahol étel, ital is van. A Boltozat az Égbolt ívelt formájának a leírása építészetileg és szótanilag.

A Csuda is az Égbolt neve. Erről már volt szó.

Lar szavunk Sugárzó értelmű. Magam határoztam meg a szó jelentését, ez igaz, de remélhetőleg helyesen. A Boglár közepén van a Bog, a Nap, egy nagyobb drágakő, gömb alakra csiszolva, amit több kisebb drágakő vesz körbe. A kisebb drágakövek a Bog sugarait jelképezik, vagyis ezek a Lárok. A majdnem 2.000 éves őstörök nyelvben a Lar – Sok értelmű, de a latin Lar ősszellem és kereszteződés. A latin Lares azok az ártó szellemek, egyes értelmezések szerint, amelyek a család megbántott halottait jelképezik. A Lares azonban az ősatyák szellemei is lehetnek, egy másik értelmezés szerint. Az ősatyák a sugárzók, amikor megjelennek, ezért is vélem a Lár jelentését Sugárzónak. Viszont az Égbolt a legnagyobb sugárzó.

A Rán szintén az Égboltot nevezi meg, kifejezetten a csillagos Égboltot. Nehéz a hasonló összefüggésekre ráébredni, mivel teljesen járatlan utakon járok, másrészt pedig a gondolkodást teljesen szembe kell helyezni a konvencionális gondolkodással, ha nem ezt tesszük, semmilyen eredményt sem fogunk elérni. Ebből az is következik, hogy a teljes bölcsészeti tudomány, tökéletesen tévutakon botorkál. Képekben is kellene gondolkozniuk, amire nem képesek, viszont a verseket fabrikálók könnyen látnak képekben.

A Rán a Rándul szóban a Csillagokat jelzi. Akinek volt rándulása, láthatta a Csillagokat. A Ficam szóban a Fi a Cammogásé, vagyis a Cammogás Fia. De a Fi a Pi – Csillag szóból ered, ami miatt a Fi-Cam esetén a Cammogó Csillagokat (Fi-kat) is láthat. A Ki-Rán-Dul szóban az rejlik, hogy menjünk ki az ég alá, a szabadba. A Dul a Dől, Dűl változata, az In-Dul szóban is felismerhető. Még a szumer Du is jelent Indulást. A Rán tehát a Csillagos Égbolt, a Rén az a Szarvas, ami megint a Csillagos Égboltot jelképezi. A Rén természetesen magyar szó, jól illeszkedik a szarvasok nevei közé.

A Rend a Ren és a D (Da) helyképző, Földanya, összevonása. A Ren-D tehát a Csillagos Ég objektumainak mozgására vonatkozó szó. Csillagászati szakszó, valahonnan a sok tízezer éves magyar régmúltból. Ha az Égbolton nincs Rend, a csillagok mozgása nem Rend alapján történik, akkor nagy a baj. Ez a Rend fogalom ment át aztán a többi fogalomra, ahol a Rend szó előfordul.

Az Égbolt tényezői és az emberi társadalom szoros összefüggésben vannak. Az emberiség fejlődését három legfőbb szakaszra lehet tagolni.

1/ CsillagvallĂĄs

2/ NapvallĂĄs

3/ KeresztĂŠnysĂŠg, ĂŠs mĂĄs vallĂĄsok

Eredetileg minden ember csillag volt, ezért minden ember teljesen szabad volt és teljesen egyenrangú volt a másik emberrel. Ez volt a Csillagvallás szakasza, aminek az első megnyilvánulásait akár 100.000 évesnél régebbre lehet tenni.

A Napvallás talán Kr.e. 8.000 körül kezdődött. Ekkor már az emberek között nem volt egyenlőség, a vezető volt a Nap, a többiek a csillagok. Első régészeti megjelenés a szungiri király temetkezése, ami viszont Kr.e. 29.000 évesre is tehető. Ez a vallás torkollott a mai fontosabb vallásokba, amelyek mind a magyar ősi eszmeiségekből erednek. Akár bevallják, akár nem, az illető vallások felelősei.

Az Ég ige és főnév rendkívüli jelentőséggel bír. Az Égen jár a Nap, a Hold, és a csillagok, meg a többi égi objektum. A tündérek a csillagzatokban honolnak, hová a hősök a holtuk után mennek, a csillagokban tündökölnek. Ez a magyar mítosz az eredete az összes indoeurópai mítosznak, ami erről a témáról szól.

A Földet borító légkör neve is Ég. A név két földrajzi területen ma is fennmaradt, ahol egykor magyarok éltek, bár a mai lakosok is az utódaink. Az egyik Egyiptom neve, ami Égi-Pitom, Égi-Piton helyesen, az égi kígyó mintájára épült magyar ország. A másik az Égei-tenger neve, ami ma is olyan kék, mint az Ég színe. Ége helyesen Ég-E, vagyis az Ég-Háza, ahol sok magyar törzs élt a múltban, a görögök meg egyenes utódaink.

Schalk Gyula írja, hogy a magyar nyelvben megkülönböztetődik a Légkör (firmamentum) és az Égbolt, ami a Fény (lux), az Égés (ardet), a Láng Fénye és a Ragyogás birtokosa. Van egy másik Egünk is, ez a Mennybolt, a Mennyország, eredetileg Men. Az An is Ég, Menny értelmű, sok változatban szerepel a magyar névanyagban, pl. Ány, vagy An. A német nyelvben a Himmel mellett a szász tájnyelvben előforduló Hevan, és az angol Sky és Heaven ismer ilyen kettős értelmet. Ennek eredete talán az lehet, hogy a germánok kialakulásában a magyarok játszották a legfőbb szerepet.